Dániel Zoltán, a baloldal közös képviselő jelöltjét ajánlom a figyelmükbe! Már az első személyes találkozásunkkor remek benyomást tett rám a fiatalember. Örültem neki, amikor kikérte a véleményemet, tanácsot kért tőlem, hogyan is kell egy városrészt képviselni. Tiszteli az idősebb korosztályt, az én képviselői tevékenységemről is elismerően beszélt. Tapasztalatommal segíteni fogom őt, hogy minden itt lakó elégedett legyen a munkájával. Bár fiatal még, de a beszélgetéseink során megbizonyosodtam róla, hogy éretten gondolkodik és képes ellátni a rá háruló feladatokat. Fiatalos lendület ötvözve szaktudással, emberközpontúsággal.Ezért ajánlom én őt képviselőnknek!
Eisler Ferenc volt önkormányzati képviselő
Tisztelt Lakótársak a Besztercén, Fáy András és Béke körúton, kedves 2-es körzeti választók!
Örömmel vettem hírét, hogy kerületünkben egy olyan ifjú kész képviselői szerepet vállalni, aki egyetemi közgazdasági és jogi tanulmányokat folytat. Emberi tulajdonságai, empátia készsége a pozícióra ugyancsak alkalmassá teszik.Megválasztásával a városi közgyűlés is sokat nyerne. Becsüljük meg azokat a fiataljainkat, akik szűkebb hazájuk gyarapodásáért készek munkálkodni. ÉN REÁ SZAVAZOK!
Dr. Szász István
C. T. (Beszterce, közmunkás, 45 éves): Végre egy fiatal! Mindenki fejvesztve menekül el ebből a városból, dicséretes, hogy valaki ennyi idősen itt képzeli el a jövőjét. Mindenképpen támogatom őt. Olvastam az újságban, hogy egyetemi tanulmányokat is folytat. Egy város felelősségteljes vezetéséhez tanult, intelligens emberekre van szükség.
Gy. P. (Béke-telep, munkanélküli, 38 éves): Sosem érdekelt a politika, sosem mentem el szavazni. Az aláírásgyűjtés során ismertem meg Zoltánt, aki beszélgetésünk alatt meggyőzött, hogy miért ő az ideális jelölt.Október 12-én biztosan elmegyek rá szavazni! Bár lehet, hogy a politikai híreket ezek után sem fogom olvasni.
Dániel Zoltán. 24 éves, utolsó évét járja a Budapesti Corvinus Egyetemen, harmadéves az ELTE jogi karán. Szakmai angol, középfokú német nyelvvizsgával rendelkezik. Könnyedén elhelyezkedhetne Budapesten egy nagyobb cégnél, vagy ha trendibbek akarunk lenni, akkor egy multinál. Ő mégis úgy gondolja, hogy Salgótarjánban képzeli el a jövőjét. Itt szeretne dolgozni, itt akar tenni, lehetőleg minél többet a városért, az itt lakókért.
– Adódik is az első kérdés; miért is?– Röviden úgy tudok válaszolni, hogy jól érzem magam Salgótarjánban, nekem az otthonom ez a város. Az otthonát meg nem szívesen hagyja el az ember, és megtesz mindent azért, hogy az jobb, szebb, élhetőbb legyen.
– Sok ezren azonban nem így gondolták, gondolják. Rengeteg salgótarjáni költözött már el a városból, a hajdani közel 70 ezres lakószám mára 30 ezerre szűkült. Ráadásul az itt lakók összetétele is nagyban megváltozott.– Igaza van. Ez a legnagyobb probléma! A rendszerváltás óta nem volt olyan városvezetése Salgótarjánnak, amelyik kiutat tudott volna találni ebből a gazdasági spirálból. 20-25 éve egyre lejjebb és lejjebb csúszunk. Vagy inkább zuhanunk. Nem volt, és még pillanatnyilag sincs válasza a város vezetésének, hogy miként lehetne megállítani, esetleg meg is fordítani ezt a folyamatot. Ez nyilván azért is van így, mert nem szakemberek vezették, vezetik a várost. Évtizedek óta kicsinyes párt és egyéni érdekek mentén történnek dolgok ebben a városban. Ezt így nem lehet csinálni! Ezen túl kell nőni! Én annak a híve vagyok, hogy minden értelmes, a városért tenni akaró emberrel össze kell fogni! Ez ugyanis Salgótarján érdeke!
– De mi a megoldás Ön szerint?– Egyszerű: munkahelyeket kell teremteni! Nem látszat, hanem termelő beruházások által. Emelett itt kell tartani a fiatalokat. Óriási hiba volt, hogy politikusaink csak asszisztálni tudtak a salgótarjáni felsőoktatás megszűnéséhez. Most sokkal nehezebb lesz újraindítani egy ilyen képzést. A másik módja a tehetséges fiatalok itt tartásának, ha átgondolt, a helyi cégeket kiszolgáló szakmunkásképzést indítunk. Nem állapot, hogy a Salgótarjáni Ipari Parkba Szlovákiából hoznak munkásokat. Ezzel szemben ezrével utaznak a tarjániak Budapestre, Hatvanba, Gyöngyösre. Ez a Volánnak jó, de a városnak nem!
– Ehhez a munkához lesz partnere?– Nyilván én csak egy fogaskerék szeretnék lenni ebben a gépezetben, de tervem, hogy megpróbálok tökéletesen működő fogaskerék lenni. Partnernek lenni pedig kell, mert ellenkező esetben ennek a városnak megpecsételődött a sorsa. Természetesen az ember szívesebben dolgozik olyanokkal, akik hasonlóan gondolkodnak a világ dolgairól, de ez nem azt jelenti, hogy az úgynevezett „másik oldal”-lal szóba sem állunk.Salgótarján ügyében egyébként nincs másik oldal! Itt már csak a város érdeke mozgathat és motiválhat mindenkit a munkájában. Én ezúton is jelzem, hogy most és a későbbiekben is örömmel fogadom bárkitől az okos felvetéseket, ötleteket, és maximálisan nyitott vagyok bárki problémájára. Teljes erőmmel azon vagyok,hogy az itt élőkért dolgozhassak!
– Lesz rá ideje? Az a vád érte Önt, hogy az egyetemek mellett már semmire sem lesz ideje? Ráadásul még sportol is!– Én is hallottam ezeket a felvetéseket. Kakuk Zoltán, a választókerületem eddigi és most októberben leköszönő képviselője kampányol ezzel a tévhittel. Mással, sajnos, nem nagyon tud. A kerület eddigi képviselőjének, az esetleg kétkedőknek azt tudom válaszolni, hogy a gazdasági tanulmányaimból 1, azaz egy vizsgám van hátra, míg a jogra levelezőn járok. Így, gyakorlatilag folyamatosan Salgótarjánban tartózkodom.
– Ha már a választókerületét említette; hogy látja a kettes körzet helyzetét?– Örülök, hogy itt sikerült indulnom! Mivel születésem óta Salgótarjánban élek, ezért rengeteg embert ismerek ebből a körzetből is. Jó lenne, ha egész Salgótarján olyan nyugodt és békés lenne, mint ez a része. De ez persze nem azt jelenti, hogy nincs gond, nincs mit tenni.
– Milyen problémákra, tennivalókra gondol?– Sorolom. Végre megnyugtató módon rendezni kell a buszközlekedést. Ez tárgyalás útján megoldható, de persze ez csak az egész városra értelmezhetően kezelhető. Óriási gondot okoz az itt lakóknak a vaddisznók állandó jelenléte a környéken és az a pusztítás, amit hosszú idő óta visznek végbe. Kezdeményezni fogok egy megbeszélést az erdészet, az érintett vadásztársaságok bevonásával.Meg fogjuk találni a megoldást, hogy a probléma ne keserítse meg a lakók mindennapjait. Kezdeni kéne valamit, végre már, a dicstelen véget ért csokigyár helyével is. Én azt hallottam a környékén lakóktól, hogy egy ligetes, zöld szabadidős parkot, szalonna sütővel, padokkal szívesen fogadnának. Ezt fogom képviselni! A lépcsők állapota állandó problémát jelent, ezt is szeretném orvosoltatni. Ezzel együtt az utak állapotát is figyelnénk, és nem csak a választások előtt tetetnénk rendbe. Az emberek nagy része nem 4 éves ciklusokban éli az életét, ezt jó lenne, ha minden politikus megtanulná. Ezeken kívül van egy sportpálya a Kemerovón, ami nagyon rossz állapotban van. Figyelni kell a terület egyenletes és kielégítő kereskedelmi és szolgáltatói ellátására is.
– Ha ismét túltekintünk a körzetén, mi az, ami még az elmondottakon felül bántja Önt?– Sajnos van még jó néhány ilyen terület. A tradicionálisan Salgótarján jelképeiként ismert gyárak elvesztése számomra nagy fájdalmat okoz. Ráadásul borzasztó látni, hogy miként herdálták el ezt a rendkívül nagy értéket képviselő vagyont. Ennek kell, hogy legyen felelőse, felelősei. Nem is beszélve arról, hogy, információm szerint, rendkívül szennyezett területek maradtak, a „bontósok” után. Ha jól tudom, az Acélgyár esetében hatósági vizsgálat is indult. Szerintem az Öblösüveggyárnál és a Síküveggyár helyén is érdemes lenne szétnézni. A másik nagyon fájó pont, az SBTC ügye. Egy ilyen nagy múltú, sokkal többre hivatott egyesületet így megalázni, sarkaiból kifordítani nem lehet. Én is ott kezdtem a játékos pályafutásomat, éppen ezért nagyon szeretnék segíteni a városunk egyik szimbólumává vált csapaton, de ott előbb egyéb dolgokat kell rendezni. Minden esetre kár érte!
– Végezetül: Mit vár az októberi választásoktól?– Elsősorban azt, hogy olyan emberek kerüljenek be a város vezetésébe, akik valamivel többet is tudnak a gombnyomkodáson kívül, és a havi tiszteletdíj felvételén felül többet is akarnak tenni a városunkért. Én akarok tenni Salgótarjánért, az itt élőkért! Én segíteni akarok Önöknek, ezért kérem, hogy Önök pedig szavazzanak rám! Mert Salgótarján megérdemli!