please wait

Jelöljeink:


Máté megérdemli a választók bizalmát

Huszár Máténak egy ideig testnevelője voltam. Több sportágban is jeleskedett, s örültem, amikor 2002-ben a megyei közgyűlésben a sportügyek tanácsnoka lett. Most a városi közgyűlés egyik legfelkészültebb képviselője: államigazgatási, jogi és nem utolsó sorban politika ismeretei alkalmassá teszik őt arra, hogy eredményes munkát végezzen a város és körzetünk helyzetének jobbítása érdekében.

Megérdemli, hogy bízzunk benne, és szavazzunk rá október 12.-én.

Szalay Miklós
olimpiai bajnok, az SBTC volt labdarúgója


Bízzunk Huszár Mátéban!

A rendszerváltás óta nagyon sok ember került kellő felkészültség nélkül, csupán egy politikai párthoz való hűség révén fontos funkcióba. Huszár Mátét a hozzám járó nagyszülein keresztül már kicsi korától jól megismertem. Véleményem szerint a várospolitikai feladatok ellátásához nélkülözhetetlenül szükséges, magas szintű tudás, politikai ismeret és tapasztalat birtokában, képes mindannyiunkért, a városért eredményesen tevékenykedni.

Bízzunk benne!

Dr. Ottmár Piroska
háziorvos


Tisztelt Belvárosiak!

Három cikluson át végzett önkormányzati képviselői munka után búcsúzom Önöktől. A munka folytatásához alkalmas, becsületes, tettre kész képviselő szükséges.

Kérem, támogassák szavazataikkal Huszár Mátét, akit tiszta szívvel ajánlok figyelmükbe!

Tisztelettel

Méhes András
önkormányzati képviselő

Önkormányzati Választás 2014 - Huszár Máté képviselőjelölt

Huszár Máté képviselőjelölt (5.vk.)

" Az a feladatunk, hogy vonzó és élhető Salgótarjánt teremtsünk, amire mindnyájan büszkék lehetünk!"

Huszár Máté a salgótarjáni közgyűlés egyik legaktívabb tagja
– Milyen előélet után lett politikus?
– Családom régi salgótarjáni gyökerű. Rokonom Huszár Béla, aki 1944. január 13-án az erdélyi Radnai havasokban acélgyári levente – síző társaival lavinaomlás áldozata lett. 35 éves vagyok, két gyönyörű gyermek édesapja. A Gagarinban végeztem az általános iskolai tanulmányaimat, majd a Bolyaiban érettségiztem.

– Volt osztálytársai mondták, hogy gimnazista korában kacérkodott az újságírással.
– Tény, hogy rendszeresen készítettem – kézírással – saját lapot, melyben megírtam, olykor humoros, karikírozott formában iskolai életünk számomra érdekesnek tartott történéseit. Újságom néhány példányát ma is őrzöm.

– Az idegen nyelvek is érdekelték.
– Így igaz. Még középiskolás koromban letettem angolból a középfokú nyelvvizsgát.

– Végül nem lett újságíró, de nyelvtanár sem.
– Engem elsősorban a közélet érdekelt. Akkoriban úgy gondoltam ehhez nyújt alapokat számomra az Államigazgatási Főiskola. Ott szereztem első diplomámat.

– Dolgozott az államigazgatásban?
– Nem, mert baloldali beállítottságom és közösségszervező képességeim miatt az MSZP megyei irodájára hívtak dolgozni.

– Mikor lett önkormányzati képviselő?
– 2002-ben a megyei közgyűlés ifjúsági-, sport- és civil tanácsnoka lettem. 2006-tól pedig Salgótarján közgyűlésének vagyok tagja, és mindkét ciklusban bizottsági elnöknek is megválasztottak.

– Most már dr. Huszár Máténak szólíthatjuk?
– Lehet, mert megszereztem a jogi diplomát is, de nem igazán használom a doktori címet.

– A közgyűlési hozzászólásaiban nem szokta dicsérni a város vezetését.
– De nem célom a személyek támadása sem. Nekem a város létfontosságú ügyeinek intézésével kapcsolatban vannak problémáim. Azt hiszem, hogy a hozzáértésük körül akadnak hiányosságok. Sajnálom, hogy ellenségnek tekintenek bennünket, pedig vannak nekünk is jól hasznosítható elképzeléseink az utóbbi években leszálló pályára került város élhetővé tételével kapcsolatban. Ezeken a hasábokon indokolt szólnom a városban, így az 5. számú önkormányzati választási körzetben (a belvárosban) mindenkit érintő gondokról és a megoldásra váró feladatokról.

Az én Salgótarjánom

A rendszerváltás előtti években a rangos iparváros még 50 000 fő körüli lakosságszámú volt, s az itt élők száma naponta több ezer fővel gyarapodott, mert távolabbi településekről is sokan Salgótarjánban találtak képzettségüknek megfelelő munkát. Ma már alig 30 ezren élünk a Karancs tövében, s a megyei jogú városok közül, százalék-arányosan itt a legnagyobb a munkanélküliség. Az pedig ne tévesszen meg senkit, hogy az október 12-i önkormányzati választás kapcsán 31532 választásra jogosult polgárt jelöltek meg az illetékesek. Valószínű, hogy ebben szerepelnek azok is, akik még itt vannak bejelentkezve, de – munkát keresve – már régen nem a városban élnek, hanem az ország más részén, vagy nagyon sokan külföldön.

Miért költöznek el Salgótarjánból az emberek?

A hozzám nagyon közel álló barátomék, akiknek nem voltak megélhetési gondjaik, azzal magyarázták Angliába történő kivándorlásukat, hogy gyorsul a város lepukkanása, látható a nyomor, s a városközpontban is tapasztalható már szlömösödés. S talán most még értékesíteni tudják jó helyen lévő lakásukat.

Sokat elárul a távozó magyar fiatalok hangulatából, egy YouToube-on is megtalálható video-üzenet részlete, amit Németországból a miniszterelnöknek és a kormánynak küldött a Budapestről kivándorolt Gáspár Nóra, fiatal villamosmérnök: „…Elegem lett abból, hogy a csalás, a hazugság és a dilettantizmus a hétköznapok részévé vált. Nem akarom, hogy olyan országban éljek, ahol a valódi tudás és a szakértelem helyett csak a lojalitás számít. Nem akarok mindig 10- 20 évvel lemaradva lenni Európától. Felháborító, hogy politikájukkal békés társadalmi csoportokat fordítanak egymás ellen. A problémák megoldása helyett gyűlöletet szítanak. Szeretem Magyarországot, s nagyon hiányzik számomra, de inkább legyen külföldön honvágyam, mint otthon érezzem magam hontalannak.”

Mi, itt maradók tapasztaljuk ugyan, hogy Salgótarján nem felel meg a sikeres város kritériumainak, melyek szerint: a sikeres város képes a gazdasági szerkezet változtatására, erős az innovációs képessége, jól kezeli a konfliktusokat, növekszik a jövedelem és a foglalkoztatás… stb., de mi maradunk, mert tenni akarunk a városért, s még létezik a demokráciának egy csírája, és a hatalmon lévő elit választáson leváltható.

Parkolás

Úgy tűnik, hogy jól sikerült a város pénzbehajtási programja, mármint a rendszámbeírásos rendszer széleskörű bevezetése. Hogy miért kell a rendszámot beírni? A hivatalos verzió szerint azért, hogy ne lehessen a gép által rögzített parkolási időt tartalmazó cédulát esetleg másoknak átadni.

Holott ortodox elvek szerint a megfizetett idő a tulajdonomat képezi, s azzal én rendelkezem, s ha kedvem tartja akár át is adhatom másnak. Ebben az országban azonban ma már csaknem minden unortodox.

Olyan véleménnyel is találkoztam már, hogy a különleges parkolóórák segítségével a Nagy Vezér akár követheti is a mozgásunkat. Ki tudja? Ma már minden elképzelhető. Az is, hogy újabb fairtások lesznek a parkoló helyek bővítése miatt. Baloldali győzelem esetén a parkolási rendszer a lomtárba kerül.